Ha minden a tervek szerint halad, csak januárban három Hold-misszió is összejöhet, ilyenre eddig soha nem volt még példa. A Földet kísérő égitesthez igyekszik az Egyesült Államok, Kína és Japán is, miközben az Európai Űrügynökség már a Jupitert vette célba. Összeszedtük, milyen fontos történések várhatók az űrkutatásban 2024-ben.
Infravörös tartományban készített felvételt az Uránuszról a James Webb űrteleszkóp. A tudósok azt remélik, általa alaposabban tanulmányozhatják a bolygó legbelső gyűrűjét.
Egymilliárd év alatt alig változott az a hat bolygóból álló rezonáns rendszer, amely nagyjából 100 fényévre van a Földtől. A világtörténelem során ez a harmadik ilyen, amit felfedeznek.
Ambiciózus európai űrpolitikára lenne szükség ahhoz, hogy a kontinens növelje stratégiai autonómiáját, és valóban űrhatalom lehessen az átalakuló világrendben – véli Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Világűrjog és Politika Kutatóintézet vezetője.
A Föld körül keringő műholdak egyre növekvő száma miatt űrbalesetek veszélyére figyelmeztet az Európai Űrügynökség (ESA), mely egy igen érdekes megoldási javaslattal is előállt.
Még nem áll készen az éles bevetésre az Ariane 6 hordozórakéta, addig is amerikai technológiával juttatnák az űrbe a Galileo navigációs műholdakat.
A történelem egyik legnagyobb ózonlyukát fedezte fel nemrég az Európai Űrügynökség egyik műholdja. Egyelőre nem tudni, hogyan lehetne csökkenteni a méretét.
Komolyan segítheti a Hold és a Mars kolonizációját is a kombucha, mely az elmúlt évek során egyre inkább elterjedt a kávéházakban is.
Dán tudósok a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről szeretnék jobban megérteni, milyen mechanizmusok húzódnak meg a villámlások mögött.
Olasz és spanyol kutatók a Hyades csillaghalmaz fejlődését szimulálva arra jutottak, hogy a közepén kell lennie legalább 1-2 fekete lyuknak.
Bár sokat tudunk a napszélről, keletkezése körül még mindig sok a kérdőjel. Az Európai Űrügynökség Solar Orbiter űrszondájának köszönhetően egy kicsivel ismét közelebb kerültünk a válaszokhoz.
Az Európai Űrügynökség 2026-ban hajtaná végre a ClearSpace–1 nevű küldetést, de a számítások szerint ez sokkal veszélyesebb lesz, mint eddig gondolták.
Egy dél-koreai tudós olyan gravitációs anomáliát olvasott ki az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópjának adataiból, amely megkérdőjelezi az univerzumra vonatkozó alapvető ismereteinket
Űrállomásként is szolgálna az a naperőmű, ami 61 350 km-re a Hold felszínétől állomásozna. Ha sikerülne megvalósítani az elképzelést, valóban űrutazó civilizációvá válhatnánk.
Megkezdődött az Eukleidész űrtávcső üzembe helyezése, már az első teszképeket is elkészítették az eszközzel.
Egy új műhold-konstelláció fogja segíteni a polgári repülőgépek valós idejű követését, amely a radaros technológia korszerű kiegészítése lesz.
Jelenleg még a La Niña jelenség érvényesül, ami lassítja a globális felmelegedést, az El Niño azonban már bontogatja szárnyait. Ha utóbbi dominál majd, az több tízezer halálos áldozattal járhat majd – csak Európában.
